Téblábolok
emlék morzsákon taposva
szirmok szikrája elvakít
meddő
sóhajokat
hullatok
rátok
széttárult kelyhű
tulipánvirágok
megállok
sziklás partokon
erdők felé
messze
messze nézek
megkövült mosoly arcomon
végtelen
képek
peregnek
az
életet
vetítő vásznakon...
vetítő vásznakon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése