Lélekfotók

Előhívom amikor akarom

képek

ahogyan léptek

amerre jártok

vízparton álltok

mikor a kavics éppen vízbe ér
csobban

fröccsenő hideg cseppek

hullanak szikrázva szét
s

mi
együtt

érezzük

pazarló permetét

majd az ágak

gallyak

kis ladikok

úszni tova nem akarnak

ti léptek beljebb

cipőtök orra nedves

lökitek

a

sodrás felé

s

mi

együtt

nézzük

hogy távolodnak

új partok felé

leguggoltok

üvegcserép csillan

markunkba szedjük

csiszolt szegélye már nem sebez

gyűlnek kincseitek.

Ébredéskor

lélekfotóim előveszem

csillámló csoda szemeteket látom

kincseim sokasodnak

nevetek bennem élő muzsika

áradó dallam

boldogság kaloda

ajándék

egymásba fonódó életszerelem

játék.

Unokáimnak Lilinek és Simonnak!