Tavaszi séta

Nap fürdőzött meg a habban

tóparti kanyarulatban

zöld tükörbe

békák úsztak

titkos mélybe siklók kúsztak

nád és sás

is

összeértek

múlt és jelen

összefértek

nád

sás

zsombék

zsenge ágak

víz simítva

lágyan jártak

lenge szélben

csendes vágyban

verőfényes déli tájban

még az ég is csuda kék lett

hasonlón Isten

szeméhez

 áldottá festették a képet

létpezsdülés

tavasz zsongás

kopott kedvünket

aranyozzák.