Novemberi pillanat

A

nap

ma

ismét

ragyog

kelepcébe csal bolond kis rügyeket

hóvirág

jázmin

merészen kidugják zöldes szemüket

színpompás szirmok selyme boldogan tárul

lábam elé levél pereg

pőrén nyújtózkodó ágról

kácsák vad fürdőzése idáig hallik

kormoránok kószálnak

feketén suhannak a túlsó partig
csőrükben ezüstös test villan

ősz illatra

füst tekeredik

szél libben

máris

tovaillan

múlik

az

eltévedt édes pillanat

keserűn roppanó ágak

pattogva

tűzrózsává válnak

ujjam hegyén

fanyar szőlőszemek máza

lustán csorduló csepp hull a szunnyadni készülő

őszi

világra.