Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2018. május 9., szerda

Egészen közel...


Egészen közel...


Madár
repül
ablakomhoz egészen közel
szárnyai közt átjátszó fények
röppen
rebben
 irányt változtat az utolsó pillanatban
  nehogy csapdába essen
mögötte zöld hatalom
mélyen meghajolva ringatózik a lomb
búvóhely
biztos rejtek

egészen közel
csigagyerekek házakat cipelnek
milliméteres a csigapálya
bokrok alá vezet
jótékony homályba
 
selyem feszül
szirom szakad
szellő sodorja szinte észrevétlenül
nedves fűszálra
nehézkesen lehajló nedves ágra

 versengenek naprészeg sugarak

színpompás
diadalmas élet
egészen közeli vonalak
zöldes sárgás spirálban
tétova nyomok a kimosdatott
villogó világban

közeli a kép
mit találnál szavaim mélyén
itt
egészen belül
magam vagyok
vagy
tükrös törésben
ezerszeresre felnagyítva
arcodat
szemedet
látom
a
 hatalmas életkivetítő vásznon
?!




 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése