Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2019. november 9., szombat

Őszbe hajló...



Kuporgok
fázós gyerek
megnézek minden távoli
álmokkal viselős 
puha felleget
százszor
ezerszer
súgom
neved

kerestelek
eltakar kanyargó út
létkusza ösvény
hiányod
szédítő örvény

kételyek közt
magasra gombolt gallér
hangod
idézem
hátha egyszer szívemben elfér
alkudozom
kérlek
simogass
ringass
kicsit
dúdold régi dalaink
visszhangjait

esőcsepp tükrök
hintáznak
őszbe hajló ágon
dermedt mosoly
sápadt virágon

hol lehetsz
melyik szirom takar
vastagodó
barnás
vörös
avar
emlék törik
ősz pompájában
kutatom
elveszett
arcvonásaid

guggolj le mellém
szoríts magadhoz
melengess kicsit
meséld el újra szép tegnapunk
fénybe bugyolált távoli játékait.

1 megjegyzés: