Kuporgok
fázós gyerek
megnézek minden távoli
álmokkal viselős
puha felleget
százszor
ezerszer
súgom
neved
kerestelek
eltakar kanyargó út
létkusza ösvény
hiányod
szédítő örvény
kételyek közt
magasra gombolt gallér
hangod
idézem
hátha egyszer szívemben elfér
alkudozom
kérlek
simogass
ringass
kicsit
dúdold régi dalaink
visszhangjait
esőcsepp tükrök
hintáznak
őszbe hajló ágon
dermedt mosoly
sápadt virágon
hol lehetsz
melyik szirom takar
vastagodó
barnás
vörös
avar
emlék törik
ősz pompájában
kutatom
elveszett
arcvonásaid
guggolj le mellém
szoríts magadhoz
melengess kicsit
meséld el újra szép tegnapunk
fénybe bugyolált távoli játékait.
Tetszik ezen opusod is, kedves Húgomasszony. Kézcsók és üdv: Sándor
VálaszTörlés