Forgolódom
éjszakai hévben
nincs enyhülést hozó remény
katlanmeleg sötétségben
kutya kapar az ablakon
közeleg valami - gondolom
órák telnek vagy csak percek
hullámokban érkező buja lehelet
erőre kap dörmögni kezd
felriaszt a távoli nesz
lepedő és párna
gyűrötten szanaszét dobálva
dörög
mormog
szikra pattan
le is csap e pillanatban
szétfutó fehér fények
villámvirág ékességek
feketeség közepén pazarló szép fényrajz készül
mennykő zuhan le az égből
fejem fölött szól a dallam
eresz bugyog erősödő hangzavarban
szél süvít
vénséges fák sikoltanak
ág törik
szív és szirom könnyen szakad
csitul csapong
újra játszik mindenhová bevilágít
hűvös cseppek
halkuló csatorna nóta
nyugtalan álom
tócsatenger marad a vihar után
oldószer csorog végig lassan a világon...
Sok szép versed van, de ez különösen tetszik.
VálaszTörlés