Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2021. november 5., péntek

Szeleskedő novemberi napon..

 


 

Visszafut és kacag
itt hagytam egy teli poharat
mégis csak kéne
hadd nézzek a dolgok fenekére
és
végig ring a kerteken
nyári meleg lett
kabátom gyorsan leveszem

visszatér és zokog
magamra miért hagytatok
hol vannak tarka szirmok
sárgult levelek
miket kedvemre sepregethetek
könny ömlik
tócsák bugyognak
cipőm beázik
jaj
mennyi van hátra még a következő 
perzselően forró édes nyárig

visszalép és táncol
rózsás az ég 
szerelmet gyászol
bámészan vársz új és újabb csodát
míg
egyszer csak felhőt ránt elő
sötétre festi orrod előtt az aranyos partot
s
jó éjszakát kiált!
 



 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése