PARTFAL

2019. július 13., szombat

Az óperencián innen 3. Plitvice a természet katedrálisa

"Plitvice erdősége oly sűrű és titokzatos, hogy egykoron az Ördög kertje nevet viselte. Mára semmit sem vesztett buja, vad, áthatolhatatlannak látszó erdőségéből, ezt az elvarázsolt birodalmat az őselemek teremtették, alakították. Nem véletlenül nevezik Plitvicét a zuhatagos tavak vidékének, a víz örökké alakítja, formálja ezt a folyton változó természetes és fenséges világot. Plitvice tája örökké mozgásban van. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park a Világ Természeti Örökségének része a Dinári-hegységben található, amely párhuzamosan terül el a dalmát tengerparttal. Horvátországnak ezt a részét régebben úgy nevezték, hogy a Farkasok Földje, a Lika Földje."

- 295 négyzetkilométerből csupán néhányat sikerül bejárni fél nap alatt, de az a kb tíz kilométernyi séta és a hajókázás páratlan élményt nyújt a látogatónak. Ma már nagy csendre nem számíthatunk, hisz a világ minden tájáról érkező látogatók özönlik el az ösvényeket. Így is maradandó élmény egy csendesebb zugban megpihenve gyönyörködni a türkiz, a zöld, a habzó fehér, s a kék megannyi árnyalatának pompás kavalkádjában, madarak röptében, csillanó hátú halak mozgásában.... csak a pillangók nem örvendeztettek meg, pedig 300 féle található a környéken.

155 lépcső / Az óperencián innen... 2. Trakostyán

Fényképezni tilos...!
- Ha mégis olthatatlan vágyat érzünk, hogy megörökítsük közös múltunk szépséges mozaikját, tegyük feltűnés nélkül, engem majdnem kiraktak a várból. Néhány felvételt szívesen készítettem volna még...
(Egy ismerős névre is találtam, a kis tábla tovább gyarapította ismerősöm családi legendáriumát.)
A hely mesés, néhány adat a múltról...

"A hegytetőn álló vár a 13.században, mint megfigyelő erőd a zagorjei grófság védelme érdekében készült. Az első századokban Trakostyánt és környékét egy számunkra ismeretlen főúri család birtokolta. Először 1394-ben említik, amikor Cillei Hermann kapta adományul. A vár az északnyugat-horvátországi várrendszer része és a középkorban a Ptuj felől Bednja völgyében haladó utat tartotta szemmel. 1456-ig a család kihalásáig, a Cilleiek birtoka. E nemzetség kihalása után Trakostyán is osztozott a többi vár és birtok sorsában. Birtokaik feloszlottak, többszörösen gazdát cseréltek. A vár először Vitovec János hadvezéré, majd Corvin Jánosé lett, aki Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták és sokat építettek is rajta, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért Draskovich Györgynek, horvát bánnak adta. Ezt követően a Draskovichok többször átépítették. Ekkor emelték a nyugati bástyát, mely már alkalmas volt az erődítmény ágyúkkal és tűzfegyverekkel való hatékony védelmére is. Az itt elhelyezett címer és a felirat bizonyítják, hogy Draskovich II. János és Péter 1592-ben építtették. Amikor azonban a család többi zagorjei birtokai virágzásnak indultak a Draskovichok a 18. században elhagyták és a vár enyészetnek indult. Ezután már főként csak katonaság tartózkodott benne. A 19. század közepén a főúri családok egy részében újra divatba jött a romantika, a családi hagyományok felélesztése és a régi épületek felújítása. Ekkor 1840 és 1862 között Draskovich V. György a várat romantikus várkastéllyá építtette át és köréje díszes parkot építtetett. 1944-ben a család Ausztriába menekült és a várkastély állami tulajdon lett, napjainkban már vendégcsalogató kastély, körötte a mesterséges Trakostyáni-tó." A fenti dőlt betűs szöveg innen: https://hu.wikipedia.org/wiki/Trakosty%C3%A1n

Értékes adalék Zrínyi Miklós és szerelmének története: A vadász és Viola

Az óperencián innen... 1. Szlunj

Amikor nem rohanunk.... a tengerhez, s elhagyjuk az autópályát, gyöngyszemekre találunk!

Slunj - Karlovactól 50 kilométerre délre, a Slunjcica és a Korana folyók csatlakozásánál fekszik.
"Slunj illetve a környező területek a Magyar Korona részét képezték egészen 1918-ig, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig. Mai nevét is a magyar Szulin megnevezés után kapta. Slunjt a XII. században említik először. A XV. században - a török hódoltság idején - a horvát és a magyar történelemből jól ismert Frangepán család egy erődöt építtetett ide, hogy megvédje az itt élő parasztokat a törököktől. A Frangepán erőd mellé még ugyanebben a században felépült egy ferences kolostor is. A XVI. században Slunjt lerohanták a törökök. Válaszul a horvátok visszavették ezt a térséget és egy katonai határőrséget hoztak létre. Ahogy biztonságossá vált a város, az emberek is elkezdtek visszaköltözni ide. Slunj felvirágzása a Napóleoni francia uralom idején jött el. Ekkor kapott malmot és hidat a település."
Néhány fotó a több tucatból, megállni, megnézni, beszippantani a párás levegőt, megcsodálni a gyöngyöző, habzó, csobogó vizet -több, mint érdemes!