Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2012. június 7., csütörtök

Harminc év

 



















Még kicsit ringatnám
tudom
hogy vége hát

nem hozza többé már
vissza

őt
ősz
tavasz
hosszú nyár

enyém volt
szorított
megrabolt
kalitkám zára
most örökre elromolt
nem kell szó
magamban dúdolom
nincs tovább
nincs tovább

hosszú út
szívrablós

édesem
mostohám
ölelős
fészkelős
néha könyörtelen
máskor
égbe repült
a
vágy madár
magasra fel velem

elrejtem tíz ezer tegnapom
titkait

kopott kulcs
nem nyitja többé már senkinek
napfényem
könnyrozsdás
zárait.

2 megjegyzés:

  1. Mártikám Drágám!
    Gyönyörűen búcsúztál..., búcsúzol!
    Igen, lezárult az életed egy aktív szakasza, de bízz benne, hogy amit ez után élsz meg, az érett, bölcs, nyugodtabb és letisztultabb lesz!
    Jó egészséget és sok szép vers megszületését kívánom a hátralévő életedben!!
    Ignác Ferenc

    VálaszTörlés
  2. nagyon tartalmas időtöltést

    VálaszTörlés