Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2017. október 6., péntek

Arad





Sorakozó

Szemhéjam alatt sorakozó képek
tegnapi léptek
évek
százak
vaskorlátai
szétmálló palotáknak
múlt illatot árasztó terek
emlékterhes házak
vakolatba ivódott rozsda
kínjuk szívemben sajog ma
bálványok
álmok
fényes ideálok
márványos oszlopok között
árvultan csoszog a múlt

lélekitató
kiapadhatatlan gyönyörű kút

nemzet

pusztulás és élet
bölcs és bolond egymásnak feszül
kezekben kard
hatalom
gyilok
vér
láng és lélek
szürke obeliszk mered fekete égnek
fájók a színek
sebeket tépnek
kavargó mondatok
szabadság
szózatok
fáklya világít vakjelen homályba
jelek
felmarjult múlt üzenet
koszorú
lobogó
szalag

bánat
és
dicsőség

  ARAD.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése