DOBBAN A SZÍV

Dobban a szív...

Huncut

kacér

szívemig ér

fényt futtat szürkén ébredő tájra

mosolyt szór

fáradt közönyös világra

kacag

szalad

vizet borzol sivár partok alatt

színeket fest

aranyat mázol

didergő hajnalon az ég is lángol

belém karol

ölel

friss kacaját sohasem feledem el

aztán

ha
sötét arcát mutatni kedve támad

tép

szakít

rohan

ág reccsen

gally törik

s

tavaszi jókedvünkkel már el is iramodik

csal

hiteget

szeret

dobban a szív

illatába beleremeg 

vágyva vágyunk

bimbóra

virágra

nyakunkba csókoló lázas

lázadó sugárra.