Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2019. november 23., szombat

GÉNJÁTÉK /Érd Irodalmi Díj 2019/

2019. november 22-én Génjáték című versem az Érdi Irodalmi Klub "Öröklét" pályázatán ezüst fokozatot ért el.
Jutalmam a KÉK tag (Képzőművészek Érdi Köre) Adelmann Anna - Pipacsok c. alkotása ma már szobám falát díszíti.
Bevallom, nagyon szeretem a pipacsot, s örülök, hogy a most kapott képpel tovább gyarapodott gyűjteményemet.
Életem bearanyozóiról szóló versem alább  olvasható.




GÉNJÁTÉK


Örökké így lesz
kérdezem
mikor
arcukra nézek

tekintetükben ott villan
valami ősi
rejtőző igézet
gének kacagnak kifelé
remeg
és
sajdul a lélek
rájuk találok mindenhol bármerre is nézek

örökké így lesz
gondolom
míg
unokám
mozdulatait nézem
kalácsot formáz ügyesen
anyám keze is lehetne villanó hófehérben

aztán
folyik tovább a létizgalmas játék
sejtek
varázsa lenne tán
hogy
innen
onnan
magam is ki-kikandikálnék
apák
anyák
dédszülők és szépek
szemek
szavak
mozdulatok
bennük valakit mindig felfedezni vélek
duzzog
kacag
bosszankodik éppen
egy-egy
szempár
mindig feltűnik a bensőmben vetített képen

három
mosoly
három
mozdulat
különböző léptek
génjáték
x
y
z
keveredik
mesteri a képlet

megvénülünk
körforgásunkban
ezer szín lángol
múlt és jelen újra éled
körülöttünk
beteljesül
az
örökkévaló isteni ígéret.
 
 

2 megjegyzés: