Fogva tartó napok
Fény táncol
szilánkja ezer felé pattan a Dunán
tükrös cserepek fölött
fecske cikkan vígan
virágköntösbe öltözködő világ
habfehér ágak
légies táncot járnak
és
méhraj
zümmög
dünnyög
százszorszép szirmok között
mi kellene még
lándzsás levelű tulipánok
fehérek
sárgák
lilák
kelyhük szépséggel viselős bársonyán
vízcsepp villan
ismerős már
minden fűszál
minden szirom
minden apró bogár
naphosszat a hömpölygő folyót
s
a
hajókat bámulom
friss szél támad
esztelenné tesz a selymes illat
rám zuhanó régi titkok ejtenek szívsebet
egy
kavics
néhány
marokba szorított törékeny szirom
mi kellene még
csókod hegét viselem vállamon.
Ez a megpihenés blogja, verseid annyi szépséget adnak nekem
VálaszTörlésKöszönöm!
Törlés...mindig rácsodálkozom a tartalom és forma tökéletes szinkronjára.
VálaszTörlésTapintható, harapható, beszippantható hangulat; varázslat <3 M. Kata
VálaszTörlésNagyon szép pillanat! Csodálatosan festesz szavaiddal!
VálaszTörlésSzeretettel :Hajnalka