Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2020. október 6., kedd

HAZATÉRÉS


 


Óriássá nőtt képek kúsznak át

szobám fehér falán

hazatértem első hajnalán

mozduló

hegyek

völgyek
halmok

sírok
temetők

elhagyott hantok

fák

bokrok

kárpáti egekbe szálló madarak

könnyel feláztatott gyönggyel kivert utak

kanyargó ösvény

imbolygó

folyó

rét

mező
fűszál

illatot hozó


tajtékot vető víz

áradó patak


borjak

bárányok

friss forrású kutak

szirmok
hajamba akadó elszáradt ágak
arcomon megpihenő

csend


fájdalmas alázat

haza

hon

vágy

álom

végtelenítve fut lelket feszítő vetítővásznon.

 

 2015. 07. 10.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése