Körforgás
Koppan a hang a csendben
fénysugár segít
sötétben is látnom kell az élet dolgait
napok óta hallgatom ezt a zenét
nem enged el és nem is segít
csak körbe ölel
s
a
szív a múlt előtt letérdepel
akár a téli fákra a dér
úgy
tapad rám a vágy
megérteni
mit üzen a dallam
bennem szólal napról napra halkan
jegek
havak
ropognak talpam alatt
hó szitál
kavarog
utam csak kanyarog
múlt szegletén
elhagyatott kőfalak várnak
már jártam ott
sok évtized hogy elhagyott
csemeték voltak a ma óriási fák
egy
sárga karcsú vadvirág
nyílt a part alatt
most
havas bokrok közt
felfedeztem a régi gát szétszóródott romjait
és
visszafordult az idő
jéghártyás tóra napfény tapadt
súgtál a szélben valamit
felfénylett a jég és a nap
megöleltem
kínok közt elveszett szelíd arcodat.
https://www.youtube.com/watch?v=KYvWZhhT0i0&list=RDFTwCzeoZdXA&index=2
/B. L. emlékére/
Szép írás és szép képek.
VálaszTörlés