VISSZANÉZVE

 

Visszanézve látom hajszálrepedéseimet

a

világon elömlő fényt

mocskot leplező sötét jeleket

reflektor világít élesen

fogyó időmet mérlegelem

kurta a holnap

s

botorul botladozhat lábam

vajon

jól és rosszul mit tettem

hol hibáztam?!

 

Visszanézve látom az arcokat

akiket szerettem

s

folytattam értük szívtépő harcokat

téged és téged

örömök

remények

bánat

mérlegre minek is tegyem

mindazt ami bánthat.

 

Pazarolt napok

veszteség

késedelem

őszviharban 

takargatom valamennyi sebem.

 

Hogy vesztettem e

jaj de hányszor

győzelemmel

ritkán kerültem ki életes csatákból.

 

Sisakom minden nap felteszem

mosoly

 könny

és

hála

a

biztos védelem.