Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2016. november 20., vasárnap

Ősz

 (A fotó nem a jelen állapotot tükrözi...)


Karcsú
kergetőző fények
felsejlő
selymes ragyogás
cseresznyefánk sebhelyes kérgéhez érek
elhalkuló
életdobbanás


sárga és vörös
csatakos
levél halom
suttogó szél
fodroz vizet
elbukik a kopott partfalon


bámész szemmel nézem a túlparti fákat
játszadozó fények
széjjel futó árnyak
pár csepp pereg arcomra
hagyom
visszatérnek köd foszlató bágyadt sugarak
csitt
várj még kicsit
lásd
horizontod arannyal burkolja
széles ecsettel
búcsúzóban
a
nap.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése