PAZARLÓ REGGEL
Kimért
hideg
késpengés fény remeg
fekete a föld
feketék az égi fellegek
éji csend
minden pihen
várom mi változik a hajnali tájon
s
foszlik semmivé a tegnapi álom
hasad
reped
szakad
szakad
hajnali
varázslat
lüktető pír ejti zavarba a tájat
sóhajtó fák lobogó tűzben várnak
ég felé nyújtózó rügyet dajkáló ágak
töretlen csendben éled a remény
új nap kegyeltje lettem én
szívemre csorog az égi festék
megszelídít a kép
új
napunk
új
napunk
vérben született
pazarló ajándékait
A napkelte érdekes volt, a vers remek!
VálaszTörlés