Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2021. július 5., hétfő

SZERELEM

 

 
Szólíts a nevemen
s
csitítsd
szívverésem forró hullámait
érik a nyár
zümmög zizeg minden
tarka fényben
pillék tánca libben
hófehér nyáras pamacsok
bogarak
bársony színű lepkék
neon szitakötők
szemérmetlen gyors legyecskék
víz fölött sikló 
éhesen ficsergő fecskék
 
kopárrá barnult fű
tűz és láng cafatok
lázas szellő perzselte 
vérvörös fuldokló pipacsok
fel sem sóhajthatok
csókol a nyár
öröknek ígért édes szerelem
ejt sajgó sebeket

feszül a lég
szomjas föld fölött
villámok cikáznak százszor
enyhet hozó csepp mégsem hull ránk
az
égi világból

szólíts újra a nevemen
nélküled
ismeretlen szelek hada támad
keserű tintával
pergő eperszemek
bőrömre fekete árnyakat firkálnak.
 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése