Februári találkozás

 

Találkozás

Találkoztam a tavasszal

no nem a bájossal hanem a ravasszal

kacsintott

nevetett

karolt

túlparti sétára hívott

vetkőztetett míg fülembe friss nótákat dúdolt

olvadoztam

levetni készültem sálat sapkát és kabátot

de

pimaszul hirtelen hangnemet váltott

madárzengésből semmi sem lett

szél kerekedett

erdő mélyén fák közt őrülten rohangászott

én balga gomboltam is vissza gyorsan a kabátot.

Hová lett a szerelmes sóhaj az édes mámor

nyakig érő sárból az ember lánya nehezen lábol.

Hóvirágok avar alatt pihentek csendesen

térdre hullva

kutakodtam s kérdeztem

tavaszöröm 

illatbársony 

sziromremegés 

nélkül

mit ér a lét nekem?!

De jött a hír

forró és lázas

előjáték volt csupán a ma

légy türelmes s szebb holnapra találhatsz

ne lapozz a naptárban előre nyakra főre

február van

várd a márciust 

és

reméld

hogy

mindent mit kívánsz megkaphatsz majd tőle.

(Utóirat: Kivéve, ha a magasles éppen a fejedre dől le...)