Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2026. május 10., vasárnap

VEZÉCIKK - 2026. május 8.

 

Vezércikk a 444 oldalán, mely így kezdődik: "Magyarország, de csak a jó része..."
 
Ahogy látom a szelektálás folytatódik... nem, nem írhatom azt, hogy kezdődik.
Ismét rossz rész lettem. Hazám azon "része", aki nem jó.
Érdekes, de nem szokatlan.
Dátumok röpködhetnének itt. Melyik is legyen, el sem férnének egy papírlapon, ha leírni kezdeném.
Amikor Apám Bibliát adott egy bajban lévő asszonynak, s hamarosan távoznia kellett munkahelyéről, s a fél Magyarországot megjárva idekerültünk?
S ha már itt - gazdaság igazgató galádságainak takargatása helyett - szóvá tétel, nem sok "jó" származott belőle, újabb munkahely lett, ahol végre szaktudását, s nem vallási, politikai múltját értékelték.
Vagy én?
Párttitkár asszonyos emlékeim, avagy később vívás, vívódás a magát kommunistának tartó polgármesterrel. Állásvesztés kecsegtető lehetősége, némi megfélemlítési kísérlettel megspékelve.
Évtizedeken át voltunk a rossz rész egészen 1990-ig, nekem utóbb bónuszként még kijutott közel egy évtized. "Edzőtábor".
Most, anélkül, hogy egy lépést is elmozdultam volna - ugyanaz a kert, ugyanaz az ébresztő napsugár, most szégyellenem kellene valamit... a fenébe már megint?!
Szégyellek is - nehezen találom meg a tegnapi érzés szavait, ha csak azt nem írom le, hogy primitív, bosszúszomjas, hazug, operettes, méltatlan valami...
Őfensége huszárok előtt. Egyedül a lépcsőn, nagyszerűsége teljes pompájában, valahol ott vannak biodíszletként sokat szenvedett gyermekei is. Alant a hullámzó tömeg, vizes árkon vergődik át éppen egy néni. Háttér a gyönyörű Budapest. Mintha a teremtő is nemzetvezetőnek szánta volna a tapsvihart tűrő állam/álomférfit. Mintha...
Szép, szelíd testőrök testükkel védik, amint a "néphez" leereszkedik. Boldogság is árad, bár a dicsfény olykor akadozik, fenébe, hogy a nap sehogy sem képes alakja köré glóriát fonni, pedig mennyire jól állna máris neki. Nézem és borzongok, megcsapnak fájó emlékek hideg szelei.
Elgondolkodom.
Tulajdonképpen az új besorolást nem is veszem zokon, hisz nem akartam és nem is szándékozom az efféle "jó részhez" tartozni.
Megvolt a magam jó része és meg is van.
Az ablakom előtt tegnap, ma és holnap is ugyanaz a zászló lobog, s nem új az elhatározás, hogy nem leszek játéka mindenféle szélnek... ahogy anno énekelte valaki.
A többiek pedig, a "JÓK" kegyeskedjenek rangjukat méltósággal hordozni,. s tiszteletben tartani, ha valaki az életét, s értékeit nem holmi zsebdiktátorok elvárásához méri. 
 
Ezentúl is ilyen rossz leszek, úgy tervezem, hogy az is maradok életem végéig
 
 

11 megjegyzés:

  1. Tragikomédia a parlament előtt?
    Nem néztem, nem hallgattam.
    Hallgattam.
    Majd csak jóra fordul minden.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tragédia bent és operett kint.

      Törlés
  2. Valahogy úgy. A mindenszaristák nem akarnak mást látni, tehát nem fognak mást látni. Bocsánat a triviális kifejezésért.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Óh, Mick, ezzel a szóval te is beálltál a sorba? Minden tiszteletem a tied volt, és még most is így érzek, mert egy szó miatt nem ítélek el senkit. Az a tiszteletem a szókincsednek is szólt, ne vidd el ezt rossz irányba, és főleg ne általánosíts! Ne kelljen már benned is csalódnom! Köszönöm, és minden jót neked!

      Törlés
  3. Teljes tisztelettel és megértéssel vagyok mindkettőtök iránt, és azt hiszem, remélem, elfogadásban, empátiában jó vagyok. Baráti és rokoni köreim igazolhatnak. De most, ha minden nem is tetszik, türelemre, bizakodásra intem magam. És tudjátok, azért annyira jó érzés, hogy végre nem vagyok idegenszivű, libernyák, hazaáruló. És poloska se ... Remélem a ti szemetekben sem. Közösen látogatott blogjaink olvasóiként, íróiként is remélem.🤗

    VálaszTörlés
  4. Kedves Márta, mint a blog gazdája! Kedves Mick, mint az egyik és egyetlen férfi blogosunk a "Hogy is volt?" blogban. Kedves Éva és Rhumel! Jövök ötödikként, de nem akarom a mérleg nyelvét játszani, mert ugyan minek. Sajnos úgy érzem magam, hogy beültünk a moziba egy filmre, és mindenki csak és kizárólag a saját moziját látja.
    Ugyan hárman örülünk, míg ketten kicsit vagy nagyon busonganak, de azért Márta és Mick, nagyon szeretném azt hinni, hogy nem hiszitek el, hogy azok a milliárdok, amelyeket a régi vezetés magának szakított ki az amúgy sem rózsásan álló országunk kasszájából, az nem létezik, és azt csak mi, képzeljük el. Leírtam már Évánál hosszan, hogy Orbán Viktort érdemei elismerése mellett, mint politikust, tisztelem és becsülöm, de számomra mint "EMBER" megbukott. Meg sem akarom érteni, hogy miféle pszichológiai defekt vihette rá, hogy ennyire - egy ország népét hülyének nézve - ezt a tenger sok pénzt csak a családjának és az őt kiszolgáló fideszes slep legfelsőbb, legbensőbb körének megkaparintsa. Ha ezt nem látjátok, és ezen felül még mindig Viktort szeretnétek vezetőnek látni, akkor ehhez nincs további hozzáfűzni valóm.
    Mindenkinek tisztelem a magánvéleményét, a jövőben sem kívánom magam belelovallni semmiféle politikai vitába, csak egyszerűen azt szeretném tudni, hogy milyen cselekedetével tudott benneteket ennyire elvarázsolni Orbán Viktor?
    Persze akkor sem neheztelek senkire, ha nem akar nekem választ adni a dilemmámra.
    Adjunk esélyt az országunknak, hogy a jövőben jó helyre kerülnek a pénzek, lesz fellendülés az oktatásban, egészségügyben, és még sorolhatnám, hogy hova kellene nagyon-nagyon sok pénz.
    És szeressük egymást mi itt továbbra is.

    VálaszTörlés
  5. Éltem Demszky alatt, aki világvárost épített”, éltem Tarlós alatt, aki nem mondta, de tette, élek Karácsony alatt, aki ellenére széppé varázsolta a lopós fidesz a fővárost. Mit mondjak még? Türelemmel várom, hogy mi lesz. A remény hal meg utoljára.
    Amikor az ország másként dönt, nem is olyan könnyű érveim mellett kitartani. De másképp nem tehetek. Sose gondoltam, hogy a fidesz ártatlan. De érdemei az én szememben bőven felülmúják otrombaságaikat. Nem gondolom, hogy mások megbecsülését elnyerném, ha nem mondhatnám el, amit gondolok, tiszteletben tartva mások szavait. Üdv. mindenkinek!

    VálaszTörlés
  6. Még annyit: nem álltam be a sorba. Soha egyetlen sorba se álltam be, se a KISZ-b,e se az MSZP-be, de a fideszbe, se a Tiszába. Azt gondolom, hogy keserves a sorokba állni. Szirákyval azt vallom:
    Magyar magyart rontja. Kár.
    Bár több esze volna már.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mick, írtam, hogy beálltál sorba( kérdőjellel), és ezt arra a becsmérlő és általánosító szavadra írtam. Hosszú sorban állnak már azok, akik használják őket. Igen, egy szavad volt csak, én sem vagyok szent a szavak terén, de nem akartam, hogy ez egy kezdet legyen. Szó sem volt másról, pláne pártokról és KISZ-ről. Véleményed persze, hogy legyen, de hozzád méltóan. A mocskolódók sora már betelt, és tudom, hogy nem is vár rád még egy hely ott a későbbiekben sem. Ennyit tudtam most írni. Ha mégsem voltam egyértelmű ezúttal sem, akkor elgondolkozom azon, hogy miért nem. Éva

      Törlés
  7. Köszönöm Mick a kimerítő válaszodat.

    VálaszTörlés
  8. Kedves Hölgyek és Úr! Meglepő a kommentek sora. Sajnos a masinám nem jelzi, ha valaki ír, így csak későn, az este vettem észre. Részletekbe nem bonyolódva köszönöm a vitát. Nekem a megítélés tekintetében némi "előnyöm" volt és van. Sajnos vagy sem - a szőke nyertes nevét nem csupán a hírekből ismertem meg évekkel ezelőtt. Nem taglalom, mert ma a győztesek öröme, a mást óhajtók érzete teljesen lényegtelen - össztársadalmi szemszögből tekintsünk a bulikat követő szorgos, szorgalmas MUNKÁS hétköznapokra. Ennek kapcsán erősek a kételyeim. Meglátjuk, hogy a szavak és tettek összhangja megjelenik e, hogy devalválódik e vagy sem a megelőlegezett érdem. Ha valakit bánt, hogy be-becsúszok kis világunk aktualitásának boncolgatásába, azt kérem hogy viselje el. Én is így téve kívánok áldott napot! Lám esni kezd, nézem a Dunát, hála érte, hogy sokkal jobban vagyok.

    VálaszTörlés