Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2023. december 17., vasárnap

Szegényes karácsony...

Adelman Anna - Szegényes karácsony  - festménye nagy hatással volt rám.

 

Csengőszóra vágyom
angyal
szálljon a magasban
hófehér angyalszárnyon
s
suhanás közben lássam
ahogy
eltűnik csillagok közt 
sötétlő bársony éjszakában
asztalon alma
pár szem dió
szívben reménység
mert
várni jó
vágyni
hangra
szóra
ölelésbe
álomba 
ringatóra.

Csilingelésre vágyom
messze hangzóra
harsanjon a szánon
s
a
lovak patája 
tompán puffanjon a hóban
puha takaróra
s
apám kezére
simítsa arcom
és
úgy súgja
JÓL VAN!

Almára is pirosra kerekre
szorgalmas anyám igyekezetére
ki 
mindet 
mindet fényesre törölgette
piciny gyertyára
aprócska fényre.

Isten sóhajára 
ránk hulló könyörülő tekintetére.

2023. december 16., szombat

Égő lábbal...

 


Babits Mihály 
 
SZALADVA FÁJÓ TALPAKON
 
"Én csak azt szeretném tudni, mi lesz ezután?
Annyi lángon átláboltunk, annyi vad csudán,
annyi véres kínon, kékes dekadencián
égő lábbal állunk itt az Óperencián."
 
 
Egy vers első versszaka, melyet kb nyolc éve olvastam és posztoltam, mit sem sejtve a nem is oly távoli jövőről. S lám a jövő elérkezett - égő lábbal állunk...
Gyermekként, ha hallottam a világégés borzalmairól önkéntelenül tolult a kérdés: 
DE MIT CSINÁLT A VILÁG KÖZBEN?!
(A kérdésre érkező hivatalos válaszokkal sem boldogultam igazán.) A közeli családból való történetek közül apáméira emlékszem még: Levente csapatot mentett meg a frontra küldéstől. A néhány napra szóló "invitálás" bizonyos kis munkára, ami a mi emlékezetünkben csak málenkij robotként ragadt meg sok embert érintett apám szülővárosában, elmondásából már csak annyira emlékszem, hogy két embert sikerült az összegyűjtöttek közül kimenekítenie...
Több története volt, elenyésznek sajnos emlékezetemben.
Már őszülő fejjel egyszer a tv előtt ülve rémségesen torkon ragadt a való: Amerikai többé-kevésbé szerelmes film, a negyvenes években játszódó történet. A szereplők szeretnek, nem szeretnek, van valami feszkó ortodox, nem ortodox zsidó világban, koktélpartik, életzajlások, egyebek. Kicsinyke agyamban párhuzamosan peregnek az akkori idők európai eseményei: úgy, mint elhurcolások, koncentrációs táborok, satöbbik. Tudom, tudom nem volt facebook, s nem olvashatták percenként a friss híreket, hogy mely táborban esik a hó, hol toporognak éhesen a nyomorultak, hol lövik Dunába az átkelés során saját katonáikat...
Ma, amikor karácsony közeledtével ünnepi díszben ragyog a világ egy része, fénycsodák kápráztatják a vásárokban tolongó népeket, mindent is megvesznek ajándékozás okán, rogyásig a hűtő, nők milliói állnak órákat a tűzhelynél sodrófával a kezükben, habverőt zümmögtetve, mézes-mázat keverve meleg otthonukban.
MA lángban áll a világ, itt a szomszédban, s nem sokkal távolabb. "Jogos" bosszút lihegve népirtás folyik. Mózes kőtáblájáról eltűnt a 10 parancsolat...
ÖLNEK, rabolnak, kívánják a vért, a hatalmat, a gáz mezőket, mindent.
Közben mézeskalácstól illatozó otthonokban harmadik gyertya lángja lobban hamarosan. Üdvözöljük a kisdedet, azt, aki abban a távoli világban született, hogy megváltó legyen. Angyalhaj, aranygirland, műbizgentyűk mindenfelé, környezettudatosság vagy sem, ömlik a pénz. A cifraság megfolytja a kisdedet.
Gyilkos fegyverekre kiszórt milliárdok miatt menekülő gyermekek, ellátás híján életük első napján meghaló csecsemők, zokogó anyák, éhezők, szomjazók, nyomorúságban, rettegésben alig kapnak menedéket, lélegzetet, égő testek, tűzvészen átgázolók...
 
ÉS MIT CSINÁL A VILÁG?
 
Csillogó papírba csomagolja néhány napra az életet...
 
 

2023. december 15., péntek

December 15 - Megérkezett...



Megérkezett a hajnal

sötét fellegek között

az

ég

angyalnak öltözött

szárnya és keze

mind arany

s

a

folyó fölött

nyújtja át

a

nap legelső sugarát

bíborban születik a ma

angyallal és fellegekkel

s

a

vízben csillogó ezüstös tükrözést

nem viszi el a sodró áradat

susog

míg

marasztalja a ragyogó pirkadatot

s

kérleli

most álljon meg most a pillanat.


Hangjait csak képzelem

megérkezett a reggelem

angyallal

fénnyel

tervekkel

terhekkel

harang kondulással

égi

titkos jelekkel!

December 14...

 

 
Anyám tegnap lett volna ... éves, a tőle maradt karácsonyi kaktusz  és a néhány éve meggyökerezett "gyereke" pontosan tudja mikor született, mert erre a napra időzíti a virágbomlást. Ma sütött a nap és rá gondoltam!




2023. december 13., szerda

Bimbagyár...

 



Kék
ezüst
arany
álmok világában 
álmélkodva járok
csillám és ragyogás
mennyire más
mint
kopott züllött világunk.

Milyen most a távol
hol háború lángol
gyermek zokog
robbanás
gyász
bánat
ki ad szállást
üldözött emberek
meggyötört hadának...

Kezembe veszek egy szépet
mi más lehetne
mint kék
sötét égboltot képzelek
s
megváltó csillagot az ég peremén.
 
Nézem és forgatom
előbukkannak bennem
régi mesék
istálló szagú éjszaka
gyermekkori ábránd
egyszer mindenki gazdag lesz
s
nem lesz többé szegény.

Nézem és forgatom
végül visszateszem
nem kell ma kincs nekem
éjsötét világ bánatában
bombagyárak mélyén
reménység helyett most halál terem.

Üldözés és bánat
éhség és szomjúság
veszett jó dolgában
megkergült a világ.

Elég lesz a szalma
 jászlak menedéke
gyertyák meleg fénye.
 
Kinek kiálthatom hogy meghallja s megértse?!
Elég már a vérből!
Legyen végre béke!!!


 


2023. december 12., kedd

Száll, repül...

 


 M. J.





jég
fény
szürke és arany
csendben kél a nap
csupán a zászló nyugtalan
leng és csapong néha beakad
hajnali derengés hófolt még akad
csillag most nincs sehol táguló egeken
felhők közt bandukolnak az éji vándorok
dal szól itt s te felhők pereméről lábaid lógatod
 évek jönnek mennek odaátról  bölcsen nézel felénk
nap kél hold fogy föld tovább forog minden mozgásban
léttitkait tudod - bármit megtehetnek az örök vándorok
földi utunk porát jegét többé velünk sosem taposhatod
fújhat szél rázhatja vadul a hatalmas vén fákat
kalapod peremén nem kóborolhat bánat.
Bajmolódok néha szigorod lábnyomával.
Csillagmesszeségben
kedved tudom a régi
nem feledem a leckét
nagy kaland az élet
 éveink sebesen 
elszállnak
 
dúdolsz valamit
hallhatatlanul
megérti a szél
szívünkig 
sodorja tovább
és 
még azon is túl...

2023. december 11., hétfő

HÓ! December 10.

 


zuhogó
gyorsan kiszaladó
lábnyomot otthagyó
boldog és izgató
gyermekkort álmodó
frissen
hulló
!

Amikor nagyanyó
pizsamában lapátol
szájat tát
úgy csodál
seprűvel is táncol
és
nézi
nézi
hogyan 
keringőznek a pelyhek

szíveket rajzol
és
kezdheti a seprűvel
újra
hiszen útját a szél már be is fújta...

Amikor
december
örömmel
idézi a valódi telet
zokni 
sál
és 
sapka nélkül
kint mászkál nagyanyó
mint
egy
vásott kisgyerek.
 
Amikor 
hull a hó
kert és rét
ragyogó 
s
minden mint a nagyanyó
haja hófehér lesz...
 
ÉS AZ IS LETT!
😉












December 9.

 Semmi sem rohan olyan gyorsan, mint ez a hónap. Napra nap, oly gyorsan pereg, hogy hamarosan itt lesznek az ünnepek. A várakozás szépségéhez a havazás is hozzájárul. Amit azután gyors olvadás követ...

Madárék felé pótoltam tegnapi mulasztásomat tele az etető és nagy a forgalom. Csodás radarral érzékelik fotózási szándékomat - olyankor egy sem repül az etetőhöz.


A mi csöppünk ma sötétedés után érkezett és papucspróbálást tartott - előbb a 43-as papás papucs - majd az én új és puha papucsom következett.  Szűke szabott időnk új és újabb megtapasztalásokkal telt. Hogyan kell a fotelben hátradőlni majd kimászni belőle s hogyan lehet ugyanezt megtenni a másik fotelből... A küszöbön átlépés mamapapucsban némi gyakorlást igényelt. Dalocska folytatása - macska és eb megfigyelés. Ékszerek szemrevételezése és a kedvenc kiválasztása - mi más lehetne - mint a türkiz. Kire ütött ez a gyerek...😉 s így tovább - élvezetes órácskát töltöttünk együtt.  

 Minden pillanat élvezetes vele!

(A vessző és a kérdőjel nem működik ma a klaviatúrán....ihaj!) 




2023. december 9., szombat

December NYOLC!!!!


Van az úgy, hogy minden sikerül... 

Unokás délutánra készültem, és latolgattamm magamban, hogy belefér e egy kanyar az Ásvány börzére előtte vagy utána?! Szervezésileg még elég jó vagyok, de ezúttal segítségre volt szükségem ahhoz, hogy mindent belegyömöszöljek a péntekbe.

S lőn! Szomszédasszonyom jóvoltából nem kellett tömegközlekednem, éppen csak néhány megálló volt az 1-es villamossal a Lurdy házig. Ott pedig némi sorban állás után már elém is tárult a hőn óhajtott látvány... ásványok pazar felhozatalban. Mint mindig, ezúttal is az INKA a kezdet és a vég - lehet itt a reklám helye - a gazdag választékból nagyon nehéz volt a választás. Az összes kp-m ott maradt, s a jótett sem maradt el - ritka baráti gesztussal. Ezúttal is köszönöm a sok éves segítőkészséget, és kedvességet. 

Tettem egy kört a számtalan árus között, szép, szebb és még szebb  portékák között csak néhány helyen láttam csicsás csinálmányokat. Boldog nyuggerségemnek köszönhetően magamtól magamnak készítem a smukkot, az ajándékba szántakat is. Szerencsére unokáim is rajongói a gyöngyöknek és ásványoknak. Ügyesednek minden évben - és hogy fognak örülni az új füzéreknek!

Megnéztem néhány csodát, s fájó szívvel ott hagytam egy gyönyörű gyűrűt, potom 36 ezer volt az ára a különleges kő miatt. Kedvencem a lapis lazuli tetemes mennyiségben és méretválasztékban kápráztatott, sóvárogva bámultam csupán, hiszen  mégsem térhetek haza egy tenyérnyi kékséggel...

Magamra parancsoltam spórolásilag. Szemlegeltetés után uzsgyi ismét az 1-es villamoshoz. Oly gyors voltam, hogy még haza sem ért az én kis cukim a hintázásból. Nem kezdek  most itt nagymamai áradozásba, pedig tehetném. Másfél éves cukkerem ilyeneket mond:

Pulcsi - csini - mutatom mamának...

Megszemlélte a börzés zsákmányomat - GYÖNGY kiáltással nyugtázta a látottakat, s ügyesen visszapakolászta végül a zacskóba.

Altatós délutánunk volt, s amikor kimondtam, hogy meghallgatjuk a kedves dalocskáját már futott is a fotel felé. APARTA! - Azaz a part alatt  - erre a nótára alszunk el, ha együtt vagyunk. Háromszor hallgatjuk meg mondtam, s be is tartottam. Hiszen a hangya elfáradt a morzsa szedegetésében. Ölemben alszik, s én is elbóbiskolok a két óra alatt. Mindent tudó kis buksija alá párnát igazítok, s csak akkor ébred fel, amikor pittyegést hall, anya hazatért az intézésből. Természetesen a sikeres altatáshoz nélkülözhetetlen az én "óvodás" repertoárom, mely kvázi kimeríthetetlen.

Kevés időm maradt. Édes a búcsúzás, nyugtázza, hogy a gyöngyök is velem jönnek, s legközelebb nálam nézegetheti majd a kincseket.

Latyakban rohanok, hogy elérjem a buszt, sikerrel! Időbe haza is értem, ismét baráti segítséggel, hála érte.

Útközben utolér egy üzenet:  "Lotti azt enekli hogy nyisd ki rozsam kapudat. Van ilyen dal amit enekeltel neki?" Persze hogy van válaszolom... s közben azon töröm a fejemet, mikor is hallhatta utoljára?!

Itthon meleg vár, rakosgatom a gyöngyöket - bánom már, hogy önmegtartóztatásilag ily mértéktartó voltam. Hiányzik a KÉK! (Ha nem is a tenyérnyi...)

De még jobban a csini pulcsiban pakolászó ügyes kis kezecskék!


 





2023. december 7., csütörtök

CERUZA RAJZ

 


Kint minden fekete és fehér
öröm hajnala küszöbömig ér
tűz ropog s a szív is melegít
bennem maradt a kép és most is elvakít.

Hó!
Kiáltom
s
közben táncolok
boldogság kristálya
hajamba hull
nem látok semerre emberi lábnyomot
dombok és völgyek egymáshoz érnek
ölükben éledő aprócska fények
egymásra zuhanó vágy és való
valami dal kering
élni
élni
jó.

Puha érintés
zabolázhatatlan szavak
létölelésben
az
ég
hatalmas dunyhája felfeslik
s
 szanaszét szakad

hópehely száll
tárul a lélek
kinyílnak ábránd kapuink
fogságban tartó perc gyönyöre csábít
ránk hulló csók íz és mámor
újra varázsol
hisz
semmi sem
fekete és fehér
örömmel telik meg a hatalmas lélekpapír.
 
 

 
​CERUZA RAJZ


Kint minden fekete és fehér
öröm hajnala küszöbömig ér
tűz ropog s a szív is melegít
bennem maradt a kép és most is elvakít.
Hó! - kiáltom és közben táncolok
boldogság kristálya hajamba hull
nem látok semerre emberi lábnyomot
dombok és völgyek egymáshoz érne
ölükben éledő aprócska fények
egymásra zuhanó vágy és való
valami dal kering
élni
élni
jó.

Puha érintés - zabolázhatatlan szavak
létölelésben az ég
hatalmas dunyhája felfeslik s szanaszét szakad
hópehely száll
tárul a lélek
kinyílnak ábránd kapuink
fogságban tartó perc gyönyöre csábít
ránk hulló csók íz és mámor
újra varázsol
hisz semmi sem fekete és fehér
pír fut az ég peremén végig
örömmel telik meg a hatalmas lélekpapír.