Láttalak
szokott
kis borongós felhőcskék helyett
teret nyertek hatalmas nehéz szürke fellegek
arcodat
simítva
hogy
kisüssön a nap
fények cikáztak
árván
ártatlanul
miként
a
a
hajnali
fény
tisztán
kigyúl
úgy
öntött el a nyugalom
kezem matatott
válladon
karodon
ősz hajszálak
szorgosan ragyogtak
meleg
pára
lebegés
oldotta a szívbéli csendet
terheink
itt
ott
szanaszét
hevertek
csöpp
mosoly
a
szád körül
kivirult
valami
boldogság lenyomata szívemben
meglapult.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése