ŐSZ - ARANY ÉS ACÉL

Ősz
-

arany és acél

Éles a szél

fémes

penge

aranyló égi csíkok tűnnek el a végtelenbe

arany

a

levél

arany

a

bokor

a

meleg még bujkál valahol

de

délre érve

aranyos sugár

lesz

a

Duna

éke

és

ha

eljön

majd

a

délután

acélkék villan a Dunán

és

ott

túl a messzi partokon

megbicsaklik a fény

rozéval telt kecses poharamon

hallgatunk

csak a víz csobog

körbenyal egy kopottas csónakot

örvényt kavar

 pimasz és szemtelen

taszít

és

szorít

parttól partig sodorja

az

élet

törékeny
apró

titkait.