Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2018. november 5., hétfő

ŐSZ ÉS ARANY



Ősz és arany

Új
huncut szelek
ráznak törékeny ágakat
hol
forró
hol meg bágyatag a nap

eltévedt pillangó kertünkbe repül
vasvirág
csúcsán
méhecske hosszasan megül

de
lent
koppan
roppan
gyűlik az avar
sün vackolódik
északi szélroham százféle levelet kavar

arany
a
festék
néha
meg
acél
pengével
csap le a könnyűvérű szél
kicsit bolond
kicsit kótyagos
nem érti hogy miért aranyos
miért ragyogó most a táj
téblábol
korai ősz van vagy visszatérni készülne a nyár

csúcsok dőlnek
felfut a higany
boldogan fürdőzünk csalóka fényekben mindannyian

vállamra ha egy-egy levél lehull
csókod nyomát érzem
s
hogy
évtizedek múltak el nyomtalanul.

Készítette P. L.S.

Készítette P. L.S.

1 megjegyzés: