ÁLOMBA HAJLÓ
Karcol a csend
fölém nyúlnak jég csipkézte ágak
csillag ragyog
apró
keményre fagyott morzsák
kopogtatják a tetőablakot
dallamot súgnak az éjszakának
csábít az ég és a végtelen
engedd nekem
álomba ringasson egy régi szó
égbolti káprázat segít
hamarosan ránk hull a sötét
csillagokkal tarkított közös
takaró
szívet szelídít
kettőnké a kép
mindent mi ma ért
öröm
bánat
csalódás
véget ér
engedd el
és
szőj új álomból vágyott mesét
fond belé a rét deres leheletét
csillanó ágak ékszereit
ahogy egy cinke csőrével magot hasít
sirály röptöt
óriási reflektoros hajót
éjbe kúszó távoli muzsikaszót
engedd fel
csalóka létbuborékainkat
egyetlen sóhaj repítse el
zárul az űr
arcodhoz szorítsd mi megmelegít
ne várj hajnalig
egy perc és együtt
álmodunk
hinta repül ringat
föl - leszáll
nincs határ
holdsugárból fonnak ágaikra
fénykoronát a túlparti fák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése