ÉJSZAKA

 

Vágni lehetne a csendet

mondaná

anyám

éjszaka van

 billen a lét az éjjel hatalmasra nyitott asztalán

szikrázó csillagok

simogató

sötét

nyugalom

túl harsány ünnepi éjszakákon

fárasztó napokon

túl

csillogáson

tűzvarázson

bársony kupola borul a szunnyadó világra

mindent befed

elszállt évekre emlékezek

porszem gyönyörűségek

sziporkázva szóródnak szanaszét

egy

hang

egy

part

egy

rét

szédítő mélységek

szirtek

szelíddé simuló ölelések

színek

felmorajló tenger

szűk sikátorok

tornyok

hegyek

múltat idéző létüzenetek

hömpölygő képfolyamok

új léptek várnak ránk

kanyargó új utak

álmomban majd újra varázsolok

átbillenjen

múlt

jelen

jövő

 

képzelet

játék

minden ajándék

neked

nekem

 

míg új nap kél velem marad a csend

s

az

éjszakámat

szívmeleggel jól kibélelem.