Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2022. szeptember 13., kedd

Nyár elvitelre

 



Bár nincs rá ok
bespájzolok
halomba rakott emlék
elteszem közülük azt ami nekem kell még
rózsán álmodó szöcske
mond csak velem jössz e
vagy
te
pók
összekötöd hálóddal télire a rosszat és a jót
kerti bogarak
néhány levél
száraz gally
virágszál
lila és sárga
egy-két
szívbe préselt szirom
nyár végi szőlő szem
ízed
édes és finom

tengerből kotorászott
kagylók és csigák
ezüstös kő egy öreg kertben talált
füge illat
paradicsom zamat
velem tartotok
vagy
ez
a
nyár
kínosan fájó égető sebhely marad?

Pusztulás és kísérlet
csak a hőség érjen véget
felhő könyörgés
cseppre csepp hulljon
s
lám
már itt téblábol
szürke és rideg
jaj 
bolond a szív ki érti meg
máris didergek
máris fázom
mégis a legjobb
parton szaladni
s
ha ruhámat mind lehántom
vízbe mártózni
perzselő
forró
nyári délutánon.

 




 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése