Kriksz-krakszok
dülöngélő suta szavak
buta betűk
zümmögő aggyal ébredek
ágyamra hullnak sugarak
pára száll
puha pamacs
halványan
bágyadtan kezdődik a nap.
Jaj
a
szív
megint vacakol
de
mit veszít ha visszaszól
mindent de mindent
átszínez mohón
míg madárnóta helyett
a
kertben csend honol.
Félre
szürkeség
tegnapok billenő árnya
harmatos fű korai léptedet várja
hamar illanó csodák
bimbók
virágok
szanaszét szórják az élet illatát.
Érzed és csodálod?
Készen állsz most?!
Festéket hát
igen sokat
rózsaszínre festjük
a
gyűrt gondolatokat
guggolj le hozzánk
s
a
pillanat törékeny része alatt
szíved
gyönyörbe feledkezik
s
fejed fölé áldón emelkedik a Nap!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése