Csillag itt csillag ott
ég peremén felhőcske pamacsok
szél kalandoz
lehullik a levél
szilvalekvár készül
maradék morzsán
hangya vígan él
halkan
biztosan
kirajzolódik a túlparti táj
függöny remeg
hűvös hullám a vízen
holdfényt szitál
parti füzesben szitakötő álmodja
nem ér véget a nyár
eltévedt éjjeli lepke
ablaktáblához koppan
hárs szemetel
rózsapír firkál
titkos betűket éjjeli koromban.
Ősz mocorog
sziszeg
zizeg
az
első áldozat
maréknyi levél sárgállik
haldokló vén fánk alatt.
Búcsúzás ez?
Elhurcolkodik a nyári szerelem?
Nem kíváncsi rá mi lesz itt veled s velem.
Mindenfelé buta búcsújelek
nap perzselte kopár ágak
karistolják a szívemet
és
hiába
számolom újra s újra a napokat
hiába
faggatom a csendet
egyikünk sem tudja
mit hoz az ősz
szeret e majd vagy keserű füst s köd
párázza pazarló napjaimat?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése