Hajnali festmény
Még minden fekete
néma
és
hideg
majd grafit szürkén
érkezik a hajnal
szemérmetlen
vörössel
kontúrozott fák
ég felé merednek
mozdulatlanul
már
látszik
a
zászló
lágy lebbenése
oldódó
sötét folyó vizét
satírozzák
parányi fények
csend
csitt
feketerigó próbálgatja
gémberedett szárnyait
felgyúl az ég
violakék
hússzín
ámbra
festményét naranccsal cicomázza
madár röppen
szemközti hajló ágra
felfelé nyílik
tágul a lég
ámulok
csapodár pirkadat
nyugalmam százféle színnel
feszíti szét.
(Régi vers, ma is csodás az ébredés...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése