ÉHEZÉS

 

Kopott

percek és pillanatok

múlt órákra

fedelet nyitok

és

bámulom

a

régi szépeket

mikor

elértél

s

elbújtam veled

ölelés

öröm

és

bánat

szívtitkaink hét lakatra zártak

bent még susogó

ringató szavak.

Körmömmel

testedre karcolt jelek

halvány nyomata illan

marad a könnycsepp

mámor

mosoly

helyett.

Emlékkalicka zárul

lakatot rá

talán így könnyebb

viselni

az

éhezést

s

búcsút a vágytól.

 

 

/egy régi vers.../