Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2025. április 17., csütörtök

KAPKODÁS

 



Stopppp - kiáltanám
milliónyi pével
ne fuss
ne rohanj el a legszebb perc
édes érzésével.

Fáj nekem ez a kapkodás
várj még kicsikét 
nézlek
míg legbelül csendesül a válás
s
marokba zsugorodik az élet.

Szirom hull
fehér tavaszi zápor
nagy pelyhekben mint a hó
habkoronád szanaszét száll 
a
mámoros elpusztulásig. 

Most érkeztél
alig simítottalak
s
máris elérkezne a búcsúzó
keringsz
forogsz
messzeség felé táncolsz
elmúlás ez is
súgod
s
belém akad a szó.

Szeretni fáj - tartják a vének
én nem ülök fel akármilyen mesének
hívom
írom
s
ha múlik visszasírom
szívfotók készülnek ezerszámra
maradj még
s
ha mégis menned kell
peregjenek virágok
hajamra
szemembe
s
számra.
 
Zápor könny a szerelem
mohó
létvetkezés
sietős
fájdalmas valóságba.
 


 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése