Elment a kedvem....

 

A

selymek nem fakulnak

rogyásig hajlanak az ágak

szirmai peregve intenek talányos elmúlásnak

patyolatra mosdatva minden

kívánom ezt a karcos szépet

foltoznám kedvem

nem sikerül

villognak sebejtő

hosszú pengéjű kések.

 

Értelmetlen

buta

sorsrontó játék

feledni az élet  gyönyörű ajándék.

 

Mégis

vétkezem és vétek

engedek kicsúszni lelkemből

létvágyat

szerelmes reménységet.

 

Hogy a ma is 

gyönyörűvé válik

hogy van kegyelem

s

szeretni szabad és kötelező

a

végső kifulladásig.

Elment a kedvem.

 

Pillanat

pazarló szépsége 

mégis visszacsábít

bimbó

fény

folyó

vízcsepp

hulló szirom

érkezés és távozás

körforgása

az

utolsó

a

végső  felvonásig.