VÁLTOZÁS

 

Szomorú és mégis csodás

örökös itt a változás

tegnap

még

hófehér szirom selymes és tafota

mára átöltözött

szerényebb ruhát választ

zöld levelekkel telnek meg az ágak

száraz halódó gallya egyre több

küzdelme

 élet halál csatának

apró hajtások

itt meg ott 

reménykedem hogy megmarad 

s 

forró nyarakon maradék árnya enyhet ad

hogy

ostoba dúló szelek

még nem ölhetik meg 

láthatok új és újabb csodát

habókos tavaszokon át 

alkonytájt

sötétben felvillanó hajnali fényben

napfürdőzés közben

végtelen türelemmel 

áll

s

 nem takargatja magát

szirmoktól szabadult törzsének sebeit látom

végig simítom kérges rejtekét

gerléket hintáztat

gyümölcsével csalogat

boldogság reményével ámít.

 

Árnyak és fények

futnak át a kerten

bokrok alján új bimbók

elmúló virágok kergetőznek 

az 

idő gyors szorításában 

bármerre lépek

friss lándzsahegy

törekszik az ég felé

rohan a világ

nem akarja hogy tetten érjem

 mégis

letérdelek s hosszasan figyelem

régi arcok tükrében

emlékremegés ámít

friss gyermeki buzgalommal kutatom

micsoda őrülten rohanó tavasz vár itt

?

 

Fordul a föld

sors kuszálódik

mint fent az élettelen ágak

titkain eligazodni megtanulok e végre

szirommámoros életremegésbe

hal meg a szív 

vagy 

elfonnyadnak a vágyak

nem tudhatom

létjáték

nap ragyog majd felleghegy tornyosul

cseppje vállamra pereg

háló fonódik és lazul

 

álomkincsekkel adózom

a 

teremtés kifürkészhetetlen

misztériumának.

 

 

 

 

/Fotók - 20250418/