Tavasz elé....

A

legszebb

TE

leszel

kopár fákat rügyekkel

ékesítve
fel
 

selymek

fényorgiák

festik át nemsoká

a

jéghártyás

Dunát

csillanó sugarak

rongyos földekre majd zafírt gurítanak

kedvünket semmi sem szegi

határainkat ma még hatalmas hó fedi

jégcsapok híznak ereszünk alatt

egyetlen elkésett hóvirágom

felfalta mohón a fagy

bent

a

kályha

küzd

dacol

fahasáb rubintja vörös árnyakkal

bánatot rabol

hó

hideg

hajnali csendünk megremeg

fekete kormorán fellegek

vacogó

órák

napok

éhes rigókat jól lakatok

elszállnak hamar

hamarosan felfakad a dal

addig

is

kerti asztalomra dermedő körömmel

bolondos tavaszi szíveket rajzolok

várakozó örömmel.