Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2018. szeptember 3., hétfő

Elsős versike... P. S. P-nek szeretettel!!!

Iskola előtt...


Zuhog az eső
lassan cammogok
kert sarkában ázó labdákra gondolok
a
súly vállamon nagyon nehéz
pocsék a korai ébredés
fázok morcosan lépkedek
anya
kiflit nyom kezembe legalább nem éhezek

fejemben jár ezernyi gondolat
milyen lesz ma az iskolapad
és
a
tábla
kréta
mire jó

Mamámnál úszik-e ma is vitorláshajó

tanító
néni
bácsi
sok idegen gyerek
egyetlen egyet csak megismerek
új
utca
új
ház
fényes ablakok
eső zuhog
s
én
még álmos vagyok
nézem az ázott tereket
fülembe kishúgom nyekereg
nővérem mellettem andalog
anya
apa
mondja hogy nagy vagyok

mamám de tán a Zsömle kutya is
partoldalán hagyott ázott taci is
várta hogy még vele legyek
itt a kapu előttem talán bemegyek
nagy betűkkel kiírva áll
ez
itt
egy
ISKOLA

olvasni
számolni már tudok
fociban nincs ellenfelem
de jó lenne még kicsit a kuckós meleg
mackós óvoda
nekem.

P. S. P.
verse

4 megjegyzés:

  1. NAGYON - NAGYON SZÉP GONDOLATOK !!!

    KÖSZÖNÖM SZÉPEN MÁRTA !!

    VálaszTörlés
  2. Kedves Márta!
    Ez csodálatos, és igen-igen tele van igazsággal!
    Ebben az esőben is, azért legyen szép napja ennek a kis unokának! Ha a versikét felolvasod Neki, biztosan szép napja lesz.
    Üdv.:
    Angéla

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Angéla drága! Reggel iskola felé elolvasta neki anyukája!
      Mosolygós napja volt!

      Törlés
  3. Hát persze, akinek költő a nagymamája, annak könnyű: a halhatatlanság máris biztosítva!

    VálaszTörlés