Anyák napja, nagymamák napja, Mamó nap...Változatos pozíciójú ünnepelt vagyok ám! Ötöm mellé felkért és remélem kiérdemelt lurkók is jutottak nekem- Mamóilag!
Ünnepi köszöntésre tegnap 3. és 4. L érkezett.
A
kisasszonyok 3 illetve 1 évesek - mindketten áprilisban születtek.
Várva rájuk a
kertkapu közelében űztem a perceket... (ebéd és mindenek már korai sürgi-forgizásom eredményeként készen várták az éheseket).
Habár az ünnepi alkalomhoz nem illett,
éppen az elképesztően elburjánzott lassan méteresre növő tarackozó
fűfélék szórakoztattak... nem érek a végére soha. Húzom, húzom,
ráncigálom, néha sikerül tövestől, máskor nem. Egy jó nagy zuhé kellene,
hogy lazítsa a földet. A gyomokból álló kupac egyre nagyobb, s nap, mint
nap kerül rá új és újabb adag.
Kémlelem az eget, itt-ott felhők, utána újra sugarak, elbújik és előkerül a nap.
Várok és várok, miközben méteres fűszálakat huzigálok.
Megérkeznek,
s mint mindig sorsdöntő az első pillanat - 3.L kacifántos, varázslatot
igénylő leányzó - már az első szó előtt fel kell mérnem a terepet -
hangulatilag.
MINDIG
megdolgoztatja fantáziámat, nem elég a több évtizedes rutin -
elengedhetetlen elem a rögtönzés, sziporka, új móka, s mindezek kellő mértékben adagolva. Ha
azonnal nyakon löttyintem rajongásommal - az nem jó. Ha simán csak
örömmel köszöntöm - kevés, de ha valami újdonságot eszelek ki, akkor
máris sínre tettem közös óráinkat.
Az
autó első ülésén ülve figyel befelé, nem megyek elé, csak a karomat látja,
azzal intek ki a kerítés mögül, majd a lábammal teszem ugyanezt -
bohóckodásom sikerrel jár, de nem vagyok elbizakodott. Tudom, hogy nincs
még eldöntve semmi "kedvileg"!
Második nekiiramodás, amikor belépni készül - Gyere csak megmutatom neked a fűhegyet!
Fűhegy?! - fordítja felém érdeklődő tekintetét... s már nyertem is!!!
Ügyes
vagyok! A fűhegy jó ötlet volt, összemérjük a "hegyet" a három évessel,
s lám majdnem egyforma magasak, no azért még férne rá pár fűszál... és
3.L már iramodik is, hajolgat az elhullott szálakért, és megnézi, honnan
huzigáltam, már ballagunk is a mi kis csodás világunk felé, ahol...
Ahol a végtelenített mesék várják őt!
Vadvirágos csokorral köszönt, a dombon szedte, a kertjükben... pipacs és margaréta, a kedvenceim.
A kedvenceim mind!
Nincs
itt az ideje meghatódni, csak egy gondolat röppen sebesen anyám felé...
megannyi virágra mondta EZ A KEDVENCEM! Így vagyok ezzel én is,
hosszasan sorolhatnám kertek, mezők, erdők virágzó kincseit.
Néhány
gyöngyvirág lapul még a bokrok alatt, s három kitartó, karcsú, magas szárú
tulipán is megvárta az érkezőket.
3.L pillanatok alatt elcsábul a
virágok láttán, s már vonulunk is titkos meséin birodalmába... hetek óta
fűződik a történet egy bogárka, egy katica, egy csiga, egy kukac és egy
mihaszna egérke körül... ma félelmetes, izgalmas dolgok fognak történni velük, s új szereplők is csapódnak hőseinkhez.
Loknik, fürtök, hajtincsek bűvöletében telnek az órák - altatásilag, hiába minden sikertelenül... Még mesélj Mamaaaaaaaaa! - s mama mesél órákon át. Alvás helyett végül, leballagunk a Dunához... s megtudom, hogy a múltkor meglocsolták a virágaimat a parton. 2.L és Ő, a lila kis kannácskával hordták a vizet... szív dobban - a jó példa ragadós! Gallyakat gyűjt, szirmot simogat... Ajándék ez a nap, hallgatom az okos szavakat, ahogy megszületik buksijában a gondolat!
Közben
drága 4.L magas lázzal küszködve mosolyog, int, próbálgatja az első
szavakat, figyeli a macskát, kutyát, bogarakat - lépeget, majd kert
közepén üldögélve fűszálat, százszorszépet szakít és nevet, s kis kezével már próbálja dobja a puszikat.
Hamarost ő is elindul
majd velem meséink kanyargós útjain.
Nagyon szeretem az unokás írásaidat (is). Köszönöm, hogy megosztottad az együttléteteket. 4.L-nek gyógyulást kívánok.
VálaszTörlésKedves Éva! Köszönöm. Regényt tudnék írni róluk.🙂 Oly csodás az a folyamat, ahogy nyiladozik a gyermeki értelem. 3. L korát meghazudtoló munícióval rendelkezik.
TörlésIyen nagymama mellett nem csodálom.
Törlés