Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2025. november 14., péntek

Színeim...

Az imént olvastam egy Áprily idézetet, "valami" szépséges kék volt benne... gyorsan leírtam ezt a vallomást - szívügyileg, szín ügyileg.

 

A szerelem mindig kék nekem
szemhéjam alatt húzódó
öröm 
gyötrelem
a
szerelem örök színe
KÉK 
egy
villanás
mely
mindent takar
mindent elfedez
s
számon semmit sem kér.
 
Ha
vágyálmaim közt 
valós szűk ösvényt török
s
nem nézve hátra
csupán
 gyűjtött kincseim szerény tárházába
mindig akad valami kék
szempár
ingfolt
kabát 
tenger
gyönyörűség. 
 
Ha
mámort keresnék 
múltban botladozva
kortyolva ismerős
fanyar vagy édes italokba
a
koccanó pohár
vékony peremén
ujjlenyomatunkban 
kezünk összeér
nem kell egyetlen szó 
sem magyarázat
miért szeretem 
 a
káprázatban
múlt óceánok partján
magamat s téged
angyal szárnyak közt
biztonságban látlak.
 
 
 
" A derű színe. Eljátszik velem,
finom kék csíkot húz a lelkemen,
múlót, amilyent szajkó szárnya von
völgyünk felett, borongó, hűs napon. "
/ Áprily Lajos /

2 megjegyzés:

  1. Falcsik Mari: Kék ősz

    levedli vörös ruháját a szenvedély
    az ember kedve színt cserél
    most a kék a legszebb
    ez a provanszi hűs derű:
    a levegő nem reszket
    nem csillog nem izzad - csak van
    van megfoghatatlan
    mint távolságtartó tények
    átlátszó mint végül a lényeg
    átlátszó és egyszerű
    ízében valami új
    valami ínyenc keserű

    VálaszTörlés