Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2014. február 27., csütörtök

Sapka

Lehet, hogy már okafogyott, hisz tüneményes jelei vannak a tavasznak, amiket unokáimmal sorra meg is lesünk, mégis horgoltam még sapkát - ajándékba...


2014. február 25., kedd

Fekete fehér - hajnal

Fekete
fehér
hajnalok
csendkáprázatban
hallgatag
fekete
fehér
árnyak
lassan új tájat találnak

fekete
és
halvány


mosoly
születik
magányos ajkán


hajnaltájt
a
tűnő csendet
fütty hasítja
megremegnek
feszülő bimbójú fák
ágaik
lassan nyújtóznak tovább
sürgetve
bujkáló napot
fessék virággal
tejhabos fehérre
a
késlekedő
                                                      fényéhes holnapot.

2014. február 12., szerda

Új élet kezdődik veled!


2014. február 3., hétfő

Jégvilág





Ablakra fagyott jégcseppeken át
fényes reggelen
dermedve
táguló világ


hóba fagyott
törékeny
fehér
virág
tűri
még
telünk
metsző  mosolyát

jég
villan
csillogó ruhájukat
rázzák a fák
karcsú testükre feszülő páncél
roppan


kacér nap
sejteti
kikelet jön hamar


tavasz
súgod


tarkómra ég a vágy
hallani
friss
csicsergő dallamot
ahogy
a
napfény
tükrében
felragyog
szétfoszlik minden kétség


még
egyet
nyújtózik
a
tél
friss szelekkel
köszönt majd
rügyfakasztó ölelő reménység.

2014. január 26., vasárnap

Tizenkét év után...





Futnak a fák
kanyargó utak
habfehérre rajzolt dombokon
szélforgó kering
és
int megint
tucatnyi év
betakart fájdalom

arcod
keresem
körzővel szerkesztett táblák közt
jégporos
alkonyon


havat simítok
szürke köveken
neved
a
hó
alatt


dermedt szavak

fehérség vakít
meg
a
 könnyek
aprócska szíveket
rajzolok
neked
dermedő lábnyomok
köré


léptünket betemető jeges szél
felkavarja múltunk
s
csípősen arcunkba vág
megannyi
emlékszilánk sebez


tizenkét év
sóhaj


ránk tapadó csendben
nélküled
tétován tovább indulunk.



/Nővéremnek/

2014. január 25., szombat

Tél

 
 
 /A kép még decemberben készült.../



Tükröződő csodák
földig hajló fák
csillám
hasít

hópelyhek
tapadnak ablakomon
hideg
dermedt
rideg
táblájához
szorítom homlokom
tükröződő csodák
hó
fehér határ
tegnapunk
újra
suttogva rám talál

metsző szél
pengeéles
rést keres
szédült csengők
járják
a
táncot
róka lép
remeg
régi képeket
semmiből emelnek elém
fullasztón
keringő tétova  álmok.

2014. január 14., kedd

Azért is: sapkák







Szép ez a téli tavasz
hóvirág
pitypang
rózsa
mégis gyanítom
szükség
lesz
sapkára
mikor
rácsodálkozunk
a
lehulló
hóra....

2014. január 11., szombat

Emlékezés

 Egy dal róluk:

A Don kanyar felől

2014. január 3., péntek

Hála lista - tél, tavasz, nyár...


Farsangkor - Rónafalun.
Téli út - Pápa.

Dermesztő húsvét Pécsett -szeretteimmel.

Budakeszin zsendül az élet, árad a lélek.
Cseresznyeünnep - Nagykörün - árvízzel...
Víz alatt a part, de nagy baj nem történt!
Áradatban is segített az összefogás!



2013. december 30., hétfő

Hála lista

Sokan és sokszor írnak, szólnak a bakancslistájukról...

Az év vége közeledtével írjunk hála listát - gondoltam ma hajnalban.
/Mivel ez évben  már nem leszek hosszasan gép közelben el is kezdem./

Hála lista:

Legeslegeslegyes:
Hála a harmadik unokám megfogantatásáért! - Február nincs messze már....

Hála a sok szépségért, amit ez az év adott nekem.

Különösen nagy öröm volt olyan vidékekre eljutni, ahová mindig is vágyakoztam.

Erdély, Kárpátalja!

Hála a találkozásokért:

Számomra a 2013-as év nagy ajándékai közé tartozik, hogy Kárpátalján találkoztam Marika nénivel!
Nyolcvanöt éves, derűje, bőkezűsége és hite példa lett számomra!
Szerény körülmények közt él és van ereje arra, hogy másokat segítsen:
Csak egy mondat tőle:
"A nyolcvanötödik szülinapomon sütöttem 18 rúd kalácsot, s elvittem a nálam öregebbeknek és szegényebbeknek..."


Marika néni egyedül él, jegyesét elhurcolták Kárpátaljáról, fogságban halt meg, s Ő úgy döntött nem megy férjhez.
Szerény jövedelmének nagy részét másokra fordítja, mindenkin segít, ha teheti.
Ottjártunkkor az udvarán valamelyik szomszéd libái csipegették a füvet - mert nála olyan jó fű terem...
Lelki gazdagsága könnyeket csalt szemembe, az együtt énekelt dalok bennem visszhangozva tanítanak.
Az úr csodásan működik...