Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2011. szeptember 3., szombat

Átirat


Átírhatnám tán az életet
s
nem kérnék örökös bérletet
efáradt
és
magányos
nap fényében
is homályos
léthez
s
üdvözlő kártyát küldenék
a
holnap
szépségei felé
hé hé hé
csak jöjjetek
szemembe könnyet
már ne töltsetek
szigorúsághoz szokott
homlokom
redőire
simítsatok derűt
had halljak
újra hegedűt
zsongjanak fülembe
mélabús őszi hangok
helyett
vad harsonák
isteni boldog üzenetek
hogy élni
élni
élni
kell nekem
mosolyra hulljon
tekintetem
s ha közeleg  majd az alkony
Ő várjon majd
a túlsó parton
karját tárja szét
mint az angyalok
megérkezem
vele otthon vagyok.

3 megjegyzés:

  1. Kedves Márti!
    Megint csodálatosat alkotott! Tiszta szívvel, tele reménnyel. Hiszen mindig Őt várjuk, hogy eljöjjön, megvigasztaljon, s lelkünkbe erőt adjon, hogy tudjuk, mi az otthon, melegével boldogság költözzön belénk. Így válik teljessé életünk!

    Engedelmeddel elviszem blogomra. Örökérvényű gondolataid elvarázsoltak!

    Baráti szeretettel: Miki

    VálaszTörlés
  2. Belo texto, muito lindo.

    VálaszTörlés