Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2017. március 11., szombat

Ránézésre

Ránézésre
ez
a
tavasz
is
ugyanolyannak tűnik mint oly sok régi

ág
nyújtózkodik fölfelé
a
mennyet majdhogynem el is éri
halódó
hóvirágokon
utolsó
csepp
eső
csorog
ibolya
kandikál avar alatt
szívünkben kattognak ismerősen meghitt mondatok

feszülő csend
csodát teremt
szemünkbe fészkelő fények
pásztáznak
múltat
jelent
s
áldott jövendőt remélnek.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése