Kerítések mögött kalyibák
útra kihajló kökényvirág
tavaszi selymét
meggyvessző bontja
babarózsa
rozsdás drótba gabalyodva
hinta is van
nyikorog a szélben
ócska pokróc szakadt ülésen
szél száguld át az árva vidéken
törött ablak
rég használt polcok
erdő szegélyén szemétbe botlok
kiskapun levágott lánc fityeg
rajta a lakat
minek
kinek
gazdátlan ez a tenyérnyi világ
talán örökre az is marad
szanaszét hulló sziromcsodák
lenge szélben
szippantom nárciszok illatát
téblábolok
simítok ágat
titkát hiába kutatom
elhagyatott
aranyvessző
bimbózó orgona
pazarló szépségbe
hasít
magasban keringő
madarak kórusa.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés