Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2022. október 13., csütörtök

Szerelem volt...


 




SZERELEM VOLT


Szerelem volt

nem holmi elkapkodott

kacat kaland

a

dombok közt

ha vársz kicsit

ma

is

sárga fénnyel felszalad ragyogni

a

nap és int.


Lopott percek

ösvény a mélybe

élhetek e úgy hogy veled de mégse

visszautak

hiába járom

léptünk nyomát elfedi

elmosódó álom.


Szerelem volt

fájdalom és ölelés

könnyű most a sóhaj

kis könnyes remegés

rebben a perc

és

hull a levél

szirmokon harmatcsepp billeg

dermedt darázs alszik

déltájban majd megmozdul

lassan magához tér.


Gesztenye a zsebben

s

egyetlen kavics

barna és kerek

felismerek ma is minden tőled érkező

éjszakai nehéz üzenetet

összezúz a súlya

titkosított a jel

megfojt

vakít

kőpárna fejem alatt

felriadok

takaróm szorít.

 

Vénség felé vonszoló úton

a

szív

már-már megáll

de

még

tétován visszatekint

ködfoltok között alig kivehető

vörösre festett hajnalon a messzi látóhatár.

Szerelem volt az a mézillatú réges-régi nyár.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése