Csak rohanunk az őszön át
nyitva a gomb
bolond szélben
libben a kiskabát
nyitom
csukom
a
szívemet
alkonyi fény
hajamba fest
ezüstös tincseket
avar roppan
útszélre térek
itt dobognak bennem
a
közös léptek
repülés és szédülés
arannyal
sárral
toldozott
törékeny létezés
balgaság
öröm
elmúlás és vétkek
szótlan mondatok
hangtalan sóvárgás
értelmet kutató kétkedések.
Váratlan robbanás
vak fájdalom
sehol sem talállak
veszteségem minek is számolom.
Tévelygés vagy szánalom
hiába már
hullámtörő zaja túlzúg
elveszett álmokon
ma
inkább
nézzek újra a fénybe
mezsgyém
vakító karikák tánca kísérje
lobogjon fel a tűz
gyertya gyúljon tompa sötétségben
feledtetve múltbéli harcokat
rajzoljon fölém távoli
gyönyörű arcokat
kik körülem
mind-mind eltűntetek
miért búcsúznék tőletek
szavak
sóhajok
fakuló képkeret
ölelés meleg illatát rejtő emlékezet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése