Előző bejegyzésemben Békésszentandrásról írtam - Áldás és békesség...
Szombati kirándulásunkról, s az érzéstől, mely ott elfogott, e verőfényes napon, különös szépség, csendes nyugodt település, nagyszüleim nyíregyházi, Kéz utcai otthonát idéző házak. Sétánk során többször megjártam az utat: otthon-ház- haza - "viszonylatában" (Hála érte, hogy jegy nélkül száguldozhat a képzelet.)
Az ajándék nap, melyben részem volt egyetlen szóval méltatva: TÖKÉLETES!
(Némi személyes, örökre titkosított 💔összetevő volt, amiről nem szóltam.)
A blogbejegyzést - kivételesen - elküldtem rokonoknak is. Válasz is érkezett hamarosan: "Lehet, hogy innen is érkeztek az 1750-es években „tirpákok” Nyíregyházára?" Mindentudó tirpák őseink sajnos immár nem tudnak pontos választ adni nekünk.
"A tirpákok betelepítése a Felvidékről származó evangélikus szlovákoknak a 18. században kezdődött betelepítése Nyíregyháza és környéke elnéptelenedett területeire, elsősorban gróf Károlyi Ferenc hívására. A betelepülés oka az volt, hogy a területek elnéptelenedtek, és a jobbágyokat a birtokosok, kamarák és uralkodók telepítették be. A betelepülők a Felvidékről és Békés megyéből is érkeztek, és hamarosan kialakult a tirpákok sajátos kultúrája és településszerkezete."
Nyíregyházi születésű lévén valami ősi rokonság érzete foghatott el, talán a vér szava visszhangzott bennem? Válasz nincs, a jó érzés és a visszavágyás bennem megmarad. "A tirpákok betelepítésének történetéről: A betelepülés a 18. század közepén kezdődött. Az elnéptelenedett területek Nyíregyháza és a Nyírség környékén voltak.Gróf Károlyi Ferenc hívta őket, aki kedvező ígéreteket tett a letelepedőknek. A Felvidékről (közép-szlovák területek) és Békés megyéből érkeztek. Evangélikus vallásúak voltak, akik megkülönböztetésben és üldöztetésben részesültek, emiatt ragasztották rájuk a "tirpák" nevet. A tirpákoknak sajátos nyelvi, szellemi és anyagi kultúrájuk alakult ki. A tirpákok jelentősen hozzájárultak Nyíregyháza fejlődéséhez, többek között a bokortanyás településszerkezet kialakításával és az evangélikus templom felépítésével."
Ha tehetném rákuporodnék egy varázsszőnyegre, hogy a békésszentandrási kicsiny házak közé visszarepítsen, hogy ott nézelődve, finom, helyi készítésű sört kortyolva feleletet találjak a kérdésemre...
Valóban szép kis falu (anyám is evangélikus volt, de Veszprém megyei születésű, bár egész életét 19 éves korától egy színkatolikus dél-alföldi helyen élte le...), képeid az előző bejegyzésben is nagyon szépek! Köszönet a pontosításért a tirpákokkal kapcsolatban : ismertem a szót, de nem tudtam, honnan ered.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésNyomon vagyok!
TörlésÉn sem tudtam, hogy honnan ered a tirpák szó, de most értékes információt adtál róla. Én is Békés megyéből származom, és én is erős kapcsolatban voltam és vagyok az ott még fellelhető kicsiny házakkal. Nagymamáméké is olyan volt, és én is laktam benne. Tökéletes napokra szükségünk van, és olyan jó volt olvasni mind a két bejegyzésedet, hogy részed volt benne.
VálaszTörlésElső utalás Békés megyére... Kósa Pál - apai felmenőnk, aki 1700-ban született (Provica?), 18 évesen Békéscsabán élt, 55 éves volt, amikor már nyíregyházi adatbázisban szerepelt a neve.
Törlés