Partfal


Szabad szemmel szeretném írni ezt a blogot, szememben néha mégis akadnak porszemek, melyek látásomat elhomályosítják. Lehet, lehet, hogy ez csak múló állapot nem vagyok más Uram, csak esendő földi vándorod!

2026. március 14., szombat

Bolond a szív...

 


Bolond a szív
furán működő jószág
naponta monoton teszi dolgát
míg körbeveszi a szokott valóság
szépről  álmodozni 
régen nem szokott.
 
Mégis
ha lépni kell  arra nagyon ügyel
szemét 
semmi 
új gyönyörűség ne kerülhesse el
s
lám
kert végében
otrombára nőtt nagy kórók között
alig észrevehetően
fehér ibolya sziget ragyog
amott
fürgén aranyozza magát 
egy hóbortos bokor
s
citromszín pille
 csókot lehelve
sziromról sziromra 
vígan vándorol
 
zsibong a part
friss szelekkel
csalóka 
tavaszszín vágyakat kohol
tévedés 
talán az is lehet
bolond a szív
az
első
napsimításra
minden fagyos szürkeséget feled
kabátot
kendőt 
ledobva
mezítelen örömmel
fény felé rohanni kezd. 
 
 

3 megjegyzés:

  1. Tegnap én is "rohanni" kezdtem volna, de úgyis tudod, hogy ez nekem nem megy. :) Egy tavaszi sétára az Erzsébet kertben azért sor került, és figyelgettem az újdonságokat, mert már voltak a múlt heti erdőjárásunkhoz képest.
    Hmm, mindig valami mást is érzek a verseidben, nem csak a természetről írást ( bolond a szív)! Ez így jó, ha rosszul látom, ha jól. Működjön a képzeletem!
    Ha fehér ibolyát nem is, de lilát ( kéket?) én is láttam. Te is megnézheted a mai blogbejegyzésemben, ha van időd és kedved. Ott bővebben írtam a tegnapi sétánkról.
    Minden jót kívánok neked!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. E vers sem időjárásjelentés.

      Törlés
    2. Miert is ereztem annyira, hogy nem csak idöjarasjelentes a versed. Most sem, es maskor sem.:)

      Törlés