Bolond a szív
furán működő jószág
naponta monoton teszi dolgát
míg körbeveszi a szokott valóság
szépről álmodozni
régen nem szokott.
Mégis
ha lépni kell arra nagyon ügyel
szemét
semmi
új gyönyörűség ne kerülhesse el
s
lám
kert végében
otrombára nőtt nagy kórók között
alig észrevehetően
fehér ibolya sziget ragyog
amott
fürgén aranyozza magát
egy hóbortos bokor
s
citromszín pille
csókot lehelve
sziromról sziromra
vígan vándorol
zsibong a part
friss szelekkel
csalóka
tavaszszín vágyakat kohol
tévedés
talán az is lehet
bolond a szív
az
első
napsimításra
minden fagyos szürkeséget feled
s
kabátot
kendőt
ledobva
mezítelen örömmel
a
fény felé rohanni kezd.
Tegnap én is "rohanni" kezdtem volna, de úgyis tudod, hogy ez nekem nem megy. :) Egy tavaszi sétára az Erzsébet kertben azért sor került, és figyelgettem az újdonságokat, mert már voltak a múlt heti erdőjárásunkhoz képest.
VálaszTörlésHmm, mindig valami mást is érzek a verseidben, nem csak a természetről írást ( bolond a szív)! Ez így jó, ha rosszul látom, ha jól. Működjön a képzeletem!
Ha fehér ibolyát nem is, de lilát ( kéket?) én is láttam. Te is megnézheted a mai blogbejegyzésemben, ha van időd és kedved. Ott bővebben írtam a tegnapi sétánkról.
Minden jót kívánok neked!
E vers sem időjárásjelentés.
TörlésMiert is ereztem annyira, hogy nem csak idöjarasjelentes a versed. Most sem, es maskor sem.:)
Törlés