Őszi reggel

Valaki jár a kert alatt
hűvös korai kis szelek
virágkelyheket fosztanak
szétszakítják hírtelen
korhadó régi álmomat

sárguló fűcsomóra
hajnali pára rátapadt
reményem csöppnyi
hallgatag lelkemben
óraszám a csend kutat

magányom terhe
kemény magvakat terem
tükrös víz színén
láncra feszített csónakok
fölött éhes sirály lebeg

rozsdás fa kérgén
két vörös bogár lapul
ökörnyál libben pókháló feslik
futó felhő és a nap
bolondul kergetőzve
még forró szerelmet játszanak.

Napfelkelte

Puhán lebegő párába burkolódzott
tegnapot takaró halk reggel
friss kedvvel kél fölé a nap
perceit múló időmnek
megfognám
de korai órák
hívó lüktetései
már visszatartanak

csillámló víz fölött emelkedik magasba
fénye rózsaszín pászmákat fest
szürkésre karcolt bús egünkre

hová lett hírtelen
a
vérvörös festék
égbe meredő fák mögül
míg felfelé haladt

hajnal múlik csendesen
új idő ölel
szívemben
rég nem hallott dallam ringat
ébredés
megérintem a csábos végtelent!

Körkérdés! Avagy van-e Magyarországon fagyi kérdés?!

Kedves és kedvetlen (ez vicc vót!!!) blogtársak!


Egyetlen vágyamat szeretném megosztani veletek mielőtt végképp hűvösre fordul az idő és elveszíti aktualitását - szeretném összegyűjteni és közzé tenni a minőségi fagylaltot készítő cukrászdák elérhetőségét!
Szóval a kérdés így hangzik:
Kedvenc fagyizótok országszerte?

Ha szereted a gobócokat írd meg nekem, illetve továbbítsd a kérdést - hol készül a legjobb fagylalt?!

Mer ugye a szakállas vicc ma is aktuális:
Van-e Magyarországon fagyi kérdés?
Van bizony, vanilia, csokoládé...

Ha valaki nem emlékszik az ominózus párbeszédre - egy kabaréban hangzott el annodacu!


Kedvenceim sora szeptemberben bővült, ha körkérdésem sikerrel zárul fel is teszem ide az új favoritot, ahol kedvemre hűtöttem magam a koraőszi nyárban.


Szóval három számotokra legjobban tartott gombócda nevét és címét várom!

További szép napokat kívánok, s hogy  jártunkban, keltünkben örömteli kóstolásokban legyen részünk!

Tótágas...

Furcsa még nekem ez a feje tetejére állt helyzet, ősszel nyaralok, azaz nyaraltam, most pedig itt vagyok olvasgatom az elmúlt tíz (nettelen) nap bejegyzéseit.

Nyuggerség Isten hozott!

Ajándékok ma - FECSKE BÚCSÚ

Vége van tán

a 

tikkasztó napoknak

fecske madarak ma kertünkbe szálltak

fel-le cikázva égbe

fára

keringve röppentek ki a Dunára

karcsú szárnyukkal körözve

magasban írták az íveket

rajzolták titkos

jeleiket

karnyújtásnyira fejem fölött

húsz

talán

harminc fecske 

csivogva 
zsibongva röpködött

bámultam csak

alig eszméltem

majd 

ügyetlenül örömtől remegve

kattintottam

szürke egekbe

hallottam

súgják 

elmúlt a nyár

bennünket már újabb part 

vár

elindulunk messze tengerekre

vígságban
viharban

 jussunk majd eszedbe

szép napjaid ha múlanak

búcsú könnyeid ha hullanak

törékenyen ha hajlik is az élet

fiókáink 

majd 

visszatérnek!

Ajándékok, avagy...

Ajándék - szeptember 3!

Lili arany szavai déluténi alvása után:

"Jókedvem van.
Amikor sírok senkit sem szeretek,
amikor nevetek mindenkit szeretek!"

Lilianna Sára - három és fél éves, már sokat tud a Zéletről!

Kívánság

Úgy szeress

fényeid tapadjanak rám

csókoddal terhes legyen

újra

csukott szempillám

csontjaim közé

préselődjenek frissen 

magányos sejtjeid

szerelmedet

el ne vond

hiába képzelnéd

hogy ronggyá zilált

álmok

közt 

nem kandikál ránk többé

vágyunk váratlan tébolya

s

sikoltva 

már 

sosem veti rád 

éhes szörnyeteg magát

úgy szeress

őszi lombok alatt

arcomat érintse távoli nyarunk

tüzes igézete

kezed lázát

érezzem perzselni

testemen

régi édes dalt játszani

ne késs

halljam

ziháló mellkasod

remegését

úgy szeress

fekete

szétdobált életkottafejek közt

szívzenénk sohasem feledhessük el !

csemege

Szilvalekvár kavargatás közben hűsülés képpen némi csokifagyira támadt kedvem, pár kanállal tettem rá a leendő lekvárból!

Finom!

Minden megmarad

Megőrzött fénymorzsák

lélekkacatok

didergés

éjszakai lázak

utunkat ketté szakító 

álomredőkben szétáradó bánat

sebes folyamok

hideg 

idegen hajnali állomások
képek
órák
fák
markomba zsugorodó
emlékképcsodák
rám kiáltanak
eredj tovább
kóborló mádnak
add magad

szívkincseid
ha elrabolnák
nézz fájdalmas
önámító arcukra
hol van a diadal

s
hol a győzelem

ölelés
szívtánc
szétfeszített ezer belénk égetett lánc
minden
mit adtál hidd el megmarad
vágygyötörten
rám hulló karok
erdejében

széthullattad 

kétségeidből burjánzó
bódító

létvirág illatodat.

Egy este

Egy este volt csak

ragyogott a hold

csillag hajolt 

száradó vén fára

nagy víz 

halkan 

vitte a hajót

csillám tükörre

karcsú pár hajolt

egy este volt

tücsök zenével

múló idő

fröccsent 

csendben

szét

fásult virágok

tompa illatára

egy este 

holt

varázslat

máló remény

néma sóhaj
magány kalodája.